Huszonhatodik hét - vasárnap


[Egy belsőépítész otthona]

Hálószoba
Úgy tűnik, az ősz beköszöntével újabb nehéz hétnek nézünk elébe. Ideje tehát, hogy e hét fáradalmait kipihenjük. Az egész házban a hálószobák berendezése volt a legnehezebb, a viszonylagosan kis alapterületek miatt. A meglévő bútoraink szinte szétfeszítik a terek méreteit, de egy kis tervezői leleményességgel mindhárom esetben érdekes megoldások születtek. A mi esetünkben a fedett terasz felől érkező reggeli napsütés mindent feledtet, és csábítóan hívogat egy reggeli kávézásra.

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörűek ezek a fényjátékok! Itt tényleg öröm lehet felébredni! és valami azt súgja, ezzel a terasszal - amely nyilván naphiány miatt nem kapott önálló szócikket - találkozunk még a közeli jövőben. Lehet, hogy már holnap?

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük ezt a hetet! Még szerencse, hogy azért a teraszra is vethettünk egy pillantást! Annyi mindenesetre megállapítható, hogy Istvánra nem vonatkozik a cipész cipője, a fodrász haja és a tanár gyereke közhely. Gondolom, ez azért nem az első lakás, hanem az, amit sok év munkája és álmai után az "igazinak" készít, simogat az ember. Egy kíváncsi kérdés: Mi a nehezebb? Saját magunknak felépíteni, kialakítani és berendezni egy otthont, vagy egy kapottat a saját igényekhez igazítani?

    VálaszTörlés