Harmincadik hét - csütörtök


[A hét törpéi]


Amíg a fiúk a bányában dolgoztak, én elvégeztem több egyetemet. Ne gondolják, hogy olyan nagy élvezet ezekkel a szénporos analfabétákkal együtt élni egy szoba-konyhás kunyhóban! Szundinak is hiába magyarázom, hogy József Attila nem szó szerint értette Altató című költeményében, hogy „óriás leszel, csak hunyd le kis szemed”! Folyton csak alszik, hátha. Mit mondanak? Hogy hol a Mesélő? Elküldtem 10 dkg párizsiért, amíg bemutatom az életem. Nálam jobban senki nem tudhatja!

Itt látható szerény próbálkozásom, hogy a törpék termelési munkálatait szigorú EU-szabványoknak megfelelő projektmenedzsment alapokra helyezzem.

Ezeket a segédeszközöket az ELTE phd program keretében kaptam 3 évre. Törpe minoritást képez azoknak a száma, akiket felvettek. Engem is csak azért, mert 32,4 cm-es magasságom miatt nem értem fel az asztalt.

Itt húzom meg magam. Ahogy a bagoly mondja, „Sapienti sat”. Na, megyek, megjött a párizsi. Aki még mindig nem tudja, ki vagyok, nézzen utánam!

5 megjegyzés: