Tizennegyedik hét - péntek

A mai napló: előnapló. Hónom alatt a gyerekfejnyi kamerával közlekedem Budapesten. Tegnap megjelent a kötetem, szép a borítója, még a címe is szép, annak ellenére, hogy nem tőlem, hanem a kiadómtól származik. Honvágy. A paradicsomba. A Gondolat standjánál délután dedikálok, remélem nem zuhogó esőben. Addig azonban találkozni fogok egy szociológusnővel, egy Dosztojevszkij-kutatóval, aki Nápolyba készül, így rábízhatok egy küldeményt, egy író-szerkesztővel, egy költővel, még majd egy másik szerkesztővel is, haverokkal-barátokkal, mert így dukál. Este pedig Balatonfüredre kell leérnem, két kötet kapcsán beszélgetek pályatársammal, nyilvánosság előtt. Majd valahol vacsora. És a lábam alá fogok némelykor nézni.

4 megjegyzés:

  1. Ha ezt tudtuk volna, kitartottunk volna az esőben, hogy a hajkuk után egy újabb Géczi-könyvet
    is dedikáltathassunk. Így csak innen a távolból
    kívánunk minden jót a jeles napon. Napon!

    VálaszTörlés
  2. Ennyi jövés-menés mellett mi lesz a kerttel? Nem félsz hogy mire Füredről hazaérsz, egy elvadult, kezelhetetlen, a kerítés mögül acsarkodó dzsángel fogad?

    VálaszTörlés
  3. A kert magában is jól érzi magát. :) Sőt! Költenek a seregélyek, maholnap pattanak fel a tojások - és az anyamadár ilyenkor kifejezetten ideges, ha az ajtót nyitogatom. Ugyanis a bejáratra hajló rózsagallyba költözött be a szerencsétlen jószág. Amely alatt a kutya is üldögélni szokott. Szóval amúgy is emberteleníteni-kutyátlanítani illik minden évben néhány napra a helyszínt.

    VálaszTörlés
  4. A Magyar Madártani Egyesület helyett ezennel megítélem a "Madárbarát Kert" megtisztelő címet. Nem, inkább a "Madárbarát Kertész"-t! Nem, inkább a "Seregélybarát Borivó"-t.

    VálaszTörlés