Tizennegyedik hét - szerda

Ez az este pusztán egy este.
Az pedig nincs most benne
hogy a sötét be ne sötétedne
hanem csak, mint a kelme
hanem csak, mint a vászon
ahogy ráomlik a feledés
az országra, ha vagy túl a határon
hull alá a kelme, a vászon
az égen, setéten. Innen benne
lehetne az este, de nem fér a versbe
kilóg belőle, miként a répalevél
a földbe bútt cukorrépából
a légbe, suhogó este-füleként
mely hallja a kelme-, a vászon-
suhogást és a levegőbe
répalevél-szerű hangokat ás.
Estjéből az este kilábol.
S hogyan lehetne az benne
amiként gördül a fekete
kelme alá az égből, reá az estre?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése