[Hétpróba Székelyhidi Zsolttal]
Nehézkedés
Kicsit nehezebben keltem, de nincs baj, gondolom, nyugtató philip glass album szól az mp3-fülesben, míg én kellemesen – és józanítón – araszolok a bringával, ébredezem. A legjobb rész a mindig frissen fellocsolt, és emiatt jóval hűvösebb városliget – olyan, mintha új erőre kapnék ott, a táv további része valahogy gyorsabban teljesíthető, a munkahelyig.
A munkaasztalnál szembesülök vele – többek közt –, hogy félreutaltam egy halom pénzt, mert a huncut internetbankos kitöltőmezőben két karakter után automatikusan behelyettesíti a teljes számsort a program... Ok, még fél tíz csak, elbringázok a bosnyákra, húsz perc alatt végzek, ide-oda utalok, ide-oda kerekezek, lassítok, ahol kell vagy muszáj. A bringán meg kell húzni a fékbovdent, na jó, ebédszünetben csavarok rajta, gondolom. Közben szól glass, ha már azzal kezdtem a napot, a benti fülesből, miközben electrolux jótállási jegyet gyártok szép porzsák- és motorszűrőképekkel.
Délután a melegben mindent másképp látok. Virág nőkolléga miatt csínján bánunk a légjavító berendezéssel, de most elférne, főleg a kisháztartási gépek termékleírásainak tördelése közben, a hűlt hely, a hűtött levegőáramlás, a hűtött üdítőhöz már nem is ragaszkodom.Aztán meg, végre is, sepoq próba este héttől, holnap koncertünk lesz – a pincében nyirkos a hűvös, a hangszereknek nem tesz jót, viszont minket felvillanyoz, felráz. Főleg zenével együtt. Hangulatos másfélezer watt a légópincében, mosolygok és rázom a fejem, az internetbank egységnyi idő alatti áramfelvétele eltörpül a rock and rollunk mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése