Tizenötödik hét - vasárnap

Nehéz napi témát választani. Sok érdekes, vagy kevésbé érdekes de dokumentálható dolog történik minden nap. Aztán ott vannak a nem jól rögzíthető események, vagy amikor az ember inkább nem fényképezne, csak lenne. Tegnapelőtt este például kísérleti színházi előadáson voltunk, tegnap barátokkal mentünk sörözni az Else’s nevű bárba, aminek a falait az egykori - magát Montreal első punkjának nevező - tulajdonosnő maga festette és díszítette. És elkezdődött a Fringe Festival is. A fesztivál-nyitó szabadtéri koncert csütörtök este volt egy közeli parkban, ahonnan az eső sem hajtotta el az embereket. Az őrült Forma–1 tömegekről nem is beszélve, amelyek az utóbbi két éjszaka ellepték a Saint-Laurent bulvardot, mint a sáskák

De hát vége, nincs szükség több témaválasztásra. David Hockney szavai jutnak eszembe, amit többször elismételt mindegyik fotókollázs időszaka vége felé: "Enough of this already: it’s really time for me to be getting back to painting.” Noha nem akarom Hockneyhoz hasonlítani magam fotókollázsilag vagy egyéb tekintetben sem, festés, tételbizonyítás, és rengeteg egyéb dolog vár rám. Elég volt a dokumentálásból, feltárulkozásból, és kezdődjön újra az élet, un(self)observed…! Üljön végre Sára az asztalon, Marcóval együtt, és várakozzon türelmesen, legalábbis addig, amíg újabb felhívás nem jön Ervintől…

[Vasárnapi tam-tam buli / Sunday tam-tam party]

Kisebb Woodstockra emlékeztető tam-tam buli van a Mont Royalon minden vasárnap.

Reminiscent of a small Woodstock, there is a tam-tam party on Mont Royal every Sunday.