[Már mindenki alszik]
Zsombi egyenesben, azért Ákos bent aludt mellette. Én Danival, aki éjjel két órán keresztül nem aludt vissza, úgy köhögött. Reggel 7-kor mégis elindult az élet. Muszáj volt egy ajándék mese dvd-t elejétől végig megnézni, csak utána jöhetett a vonatpálya.
Délelőtt Danin kipróbáltam egy köhögés elleni borogatást, amitől szépen felment a láza, ide-oda tette le a fejét, úgy kiütötte magát. Végül megadtam magam: francba a szelíd gyógymódokkal, elő a kúpot, s az le is vitte a lázát. Holnap meg kell mutatnunk azért egy orvosnak.
Zsombor boldogan kukásautózott, csengettyűzött délelőtt, én túrógombócot csináltam a kérésére. Ebéd után sehogy nem akart elaludni, így a régi rácsos ágyában kötött ki, ahol viszont azonnal álomba szenderült és két órát nyomott. Ezalatt én is behoztam az esti kimaradást, s egy tejfölbeszerzés erejéig még a lakást is elhagytam. Úgy egy hete csak a kórházig mentem.
Már mindenki alszik, s én is megnézhettem a kedvenc főzős filmemet (Julie & Julia).
Tegnap elfelejtettem a Waldorf-manót lefotózni, most pótolom. Zsombor ügyet sem vet rá, de én tudom, nem véletlenül jártam három hétig tanulni, hogy elkészítsem. Majd megszeretik egymást!
Köszönöm ezt a hetet, jót tett, bár sokszor az alvás rovására készült a napló.
Izgalmas, fordulatos hét volt, mindig lehetett kiért/miért szurkolni. Köszönjük a kitartást; a lábadozóknak jobbulást, és szép decembert kívánunk még, szüléikkel együtt!
VálaszTörlésNem volt egy könnyű hét... :-) sok örömet és boldoságot!
VálaszTörlés