Negyvenkettedik hét - vasárnap


[Hét
]


Csak izzót akartam venni a nappali plafonján terpeszkedő lámpába. Talán sikerült volna, ha kitartóbb és erőszakosabb vagyok. Bár az eladók már így is túl voltak terhelve. Egy ideig kerülgettem az elmélyült ajándékvásárlókat, aztán feladtam. Még jó, hogy nemcsak az izzók miatt kellett a városba jönnöm. Mert amúgy ez az aranyvasárnap-izé nem jutott eszembe, mikor elindultam. És ilyenkor egy alapbevásárlást is nehezebb menedzselni, bár tény, nem biztos, hogy épp a vasárnap a bevásárlás napja (amúgy viszont hogy is van ez: a szó eredetileg nem arra utal, hogy vásár napja van?). A tömeg iszonyatos. Most jó, hogy lányom nincs velem. Biztosan feszültebb lennék. Csakhogy énfelénk az ünnep elsősorban együttlét. Csendes, nyugodt, és egyre letisztultabb. Finom ételek, italok, kellemes beszélgetések. Hétmérföldes csizma melegíti a lábunkat, egyszer itt vagyunk, másszor ott. Ahol nekünk tetszik. Ahol jó. Otthon.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szép, letisztult, minimalista hét volt, profi kivitelezésben! Köszönjük!

    VálaszTörlés