Negyvenötödik hét - szerda


[Séta]


Este Ványa bácsit láttuk, nagyon jó előadás volt Gálffival és Hegedűs D-vel. Pár éve a Radnótiban Kulka is nagyot alakított, régebben Latinovits a Vígben – erre már nem annyira emlékszem.


Ma későn keltünk. Randa köd van, jól esne egy kis séta, a Pacsirta utcát azonban nem korzónak alakították ki annak idején, hanem faluvégének. Azóta város lettünk, épült körénk három lakópark, egy hónapja pedig egy éjjel-nappal bevásárlóközpont nyílt. Sétateret viszont senkinek nem jutott eszébe építeni. Ezért, ha kicsit akarunk sétálni, kocsiba ülünk, és elmegyünk a Duna-partra, a Horányi komphoz, ha viszont nagyot sétálnánk, akkor átgurulunk Vácra. Most csak kicsit akartunk sétálni.


Mivel utoljára nyáron voltunk itt, eléggé szembetűnő volt a különbség. Egyedül a kacsák fürödtek ugyanolyan unottan. A komp is jár, utasok is vannak – persze jóval kevesebben. A parti halsütő-fagylaltozó, ahol időnként megittam egy-egy fröccsöt, most zárva, de a Csurgó büfé nyitva.

Készítettem körképet is. Régi mániám: több mint tíz éve láttam valahol egy forgó-forgatható panorámaképet, azonnal rákattantam, s azóta vagy kétezer ilyen képem született. Vannak profi felszerelések, készülnek profi képek, én viszont turista módra „dolgozom”: van egy széles látószögű előtétem, kézből fényképezek, 8-10 képet sütök el, miközben körbe fordulok. Nem tudom megvárni az ideális fényviszonyokat, nem szűröm ki a zavaró embereket, autókat. Így aztán nem mindig lesz ideális, képeslap-hatású, de talán mozgalmasabb, igazabb.

1 megjegyzés: