Negyvenkilencedik hét - szombat

Zsinórozás

Szombat van, nemezelős hetünknek hamarosan vége szakad. Reggel azon morfondíroztam, milyen fontos nemezfortély maradt ki eddig. Persze a teljesség igénye nélkül kóstoltunk csak bele egy-két alapvető mozdulatba, de a tanfolyam elvégzői megkapják az alapfokú „A” kategóriás nemezbizonyítványt. Ennek feltétele egy 2 oldalas szakdolgozat és három vizsgaremek bemutatása. Leadási határidő: 2021. 02. 25. Azért a távoli időpont, hogy a tudás beérjen, és a közben nyugdíjba vonulóknak legyen mit csinálniuk a felszabadult idejükben.

Kimaradt azonban egy fontos tárgy, a nemezzsinór, ami egy egyszerű, de alapvető darab. Akasztókhoz, pántokhoz, szegéshez, díszítéshez, játékokhoz nélkülözhetetlen. A jól begyúrt nemezzsinór olyan erős, hogy szinte elszakíthatatlan, egy autót is el lehetne vontatni vele. Vagy egy elefántot.

Mivel azonban mifelénk ritkán látott vendég az elefánt, az autókat pedig, úgy tudom, motor hajtja, nem sokat kezdhetünk a nemezzsinór valódi erejével. Egyetlen ellensége az olló. Meg a moly. Az a kis szörnyeteg. Hát nem vicces? Egy elefántot elhúzna, de a picike moly elpusztítja. Ez az élet megmagyarázhatatlan tréfája.

Nemezzsinór készítésénél, a kívánt vastagságot figyelembe véve, szárazon formáljunk egy hosszú hurkát a gyapjúból. Több színt is összedolgozhatunk, lényeg az egyenletesség. Szappanos vízzel átitatva hengergessük a két tenyerünkkel egy asztalon, először finoman, majd egyre erőteljesebben, de hát ezt már tanultuk… Egységes, erős zsinórt kell nyernünk a végére.

Nekem segítségem is volt, az öt éves kislányom személyében, aki – miután középfülgyulladása van –, lázmentes időszakaiban szívesen segített nekem. Hogy van az, hogy a gyerkőcöknek betegen is több energiájuk van, mint sok felnőttnek egészségesen?