Negyvenkilencedik hét - vasárnap

Bőr a szőrön

Elérkeztünk nemeztanfolyamunk utolsó napjához. Mára egy kis finomságot tartogattam, azaz, hogyan díszítsük, erősítsük nemezeinket bőrrátétekkel. A mai napig nemezelő népeknél nem túl gyakori ez a díszítési mód, de azért akad rá példa.

Az i.e. V–IV. századi paziriki szkíta nemez nyeregtakarókon csodálatos bőrrátéteket találtak, de a mongolok is nemezbetéttel bélelték bőrcsizmáikat. Az északi szőrcsizmákat, botosokat is gyakran „talpalták” vagy tették tartósabbá bőrrel. A kaukázusi burkák nyakát, Európában a kalapok karimáját erősítették bőrrel, Törökországban ma is készülnek bőrrátétes nyeregalávalók.

Én nagyon szeretem a díszítés eme módját, nemcsak mert szép és tartós, hanem mert egyfajta kárpótlás a bőrnek, „aki” mindig a szőr takarásában, árnyékban és sötétségben éli életét. Most végre, helyet cserélve a szőrrel, kikukkanthat a világra és másodhegedűs szerepből a prím szólamba léphet. Vigyázat, az érzékeny bőrt érdemes a leégés ellen védeni erős napsütésben fényvédő krémekkel!

Most nincs idő a számtalan bőrös fogás bemutatására, ezért egy egyszerű bőrrátéttel szorgoskodunk, feltételezve, hogy már készen van az alap, egy nemezlap, vagy bármilyen megnemezelt tárgy.

1. Tervezzük meg a mintát, vágjuk ki papírból, és a puha bőr hátuljára rajzoljuk át.

2. A kivágott bőr motívumot ragasszuk fel a nemezre.
3. Egy kísérő szálat vezetve apró, szabályos öltésekkel varrjuk föl, mindig merőlegesen öltve a bőr szélére.
4. A szálakat rejtsük el a nemezben.

Ezzel véget ért ez a kis nemezkirándulás, ahol éppen csak szőrmentén érintettük a szőrt, a szappant és társait. Ez egy csodálatos világ, amiben én minden nap felfedezek valami újat, és kívánom, hogy mindenkinek legalább annyi örömöt szerezzen az, amivel foglalkozik, mint nekem a nemez.

Köszönöm a figyelmet.