[Ég és föld között]
Ég: 2010. május 11. 9 óra 27 perc
Dárdainé Haraszthy Mária és fiai,István és Antal, 1923.
Föld: 2010. május 11. 9 óra 27 percPár nap múlva megtörte a rádió a belpolitikai hírek rendjét, közölte Kállay miniszterelnök lemondását és az új kormánytagok névsorát. Megtudtuk azt is, hogy a németek ejtőernyős gépfegyveres csapatokkal ereszkedtek repülőterünkre, híre járt annak is, hogy Horthy kormányzót őrizetben tartják, hogy Keresztes-Fischert elfogták, és hogy Kállay miniszterelnök a török követségre menekült.
Bizony megváltozott minden minálunk, bombazápor hullott magyar városokra, falvakra, családok váltak hajléktalanná, életüket vesztették, a megszokott biztonságot anyagi károk, és pusztulás váltotta fel. Közben elkezdődött a zsidókérdés rendezése: vasárnap mikor a templomból kijöttem, a községháza tele volt zsidó emberekkel, akkor tudtam meg, hogy meglepetésszerűen szólították fel őket otthonaik elhagyására, a legszükségesebb holmijukat 50 kilogrammig magukkal vihették. Napokig voltak összegyűjtve az iskolákban, ott átvizsgálták őket, ékszereiket és pénzüket be kellett szolgáltatniuk. A keresztények közül sokan vittek be meleg ennivalót, orvosságot. Az egész eljárás nem volt összeegyeztethető a magyar mentalitással, ezért igen sok jóérzésű ember aggodalommal kísérte az eseményeket.
Magyarországon az új fordulat hivatalos kasztokat teremtett, beléptünk a gerincesek és gerinctelenek korszakába. Ebben az időben nem volt tanácsos a véleménynyilvánítás, a megfosztott szó jogában mégis egymásra találtak azok, kik lesújtva, aggodalommal kísérték a fejleményeket. Ekkor kezdtem meg füzetem írását, hogy utat adhassak érzéseimnek, mert már nem találtam magamra saját hazámban.
Bizony megváltozott minden minálunk, bombazápor hullott magyar városokra, falvakra, családok váltak hajléktalanná, életüket vesztették, a megszokott biztonságot anyagi károk, és pusztulás váltotta fel. Közben elkezdődött a zsidókérdés rendezése: vasárnap mikor a templomból kijöttem, a községháza tele volt zsidó emberekkel, akkor tudtam meg, hogy meglepetésszerűen szólították fel őket otthonaik elhagyására, a legszükségesebb holmijukat 50 kilogrammig magukkal vihették. Napokig voltak összegyűjtve az iskolákban, ott átvizsgálták őket, ékszereiket és pénzüket be kellett szolgáltatniuk. A keresztények közül sokan vittek be meleg ennivalót, orvosságot. Az egész eljárás nem volt összeegyeztethető a magyar mentalitással, ezért igen sok jóérzésű ember aggodalommal kísérte az eseményeket.
Magyarországon az új fordulat hivatalos kasztokat teremtett, beléptünk a gerincesek és gerinctelenek korszakába. Ebben az időben nem volt tanácsos a véleménynyilvánítás, a megfosztott szó jogában mégis egymásra találtak azok, kik lesújtva, aggodalommal kísérték a fejleményeket. Ekkor kezdtem meg füzetem írását, hogy utat adhassak érzéseimnek, mert már nem találtam magamra saját hazámban.
(Fiaimnak! Majd, ha egyszer hazatértek. - részlet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése