Huszonhetedik hét

Huszonhetedik hét - vasárnap

[Nemezelés Oszival]

Salamon életre kel
Kihasználtam a hétvégi reggeli nyugalmat, gyorsan nekiálltam az utolsó simításoknak. A lábakat készre gyúrtam, fülhallgatót, zenelejátszót készítettem, ezeket a helyükre varázsoltam. Utána Salamon fürdeni ment, és most megtisztulva készen áll a bemutatkozásra!

Huszonhetedik hét - szombat

[Nemezelés Oszival]

Salamon simogatása
Reggel riadtan arra ébredtem, jól szabtam-e ki a mintát, elég nagy lesz-e, mert nemezeléskor az anyag egyharmad-kétharmad részt összemegy, a nemez vastagságától függően. De már nem volt mit tenni, Salamon ott feküdt nyugodtan, ahol tegnap este hagytam. Következett a színek befedése. Egyik oldalát három réteg fehérrel fedtem be, a hátoldalát pedig feketével, hogy felnyitáskor meg tudjam különböztetni. Hosszadalmas, fárasztó, de izgalmas munkafázis jött ezután: a simogatás. Meleg, szappanos vízzel. Nagyon óvatosan kell elkezdeni, például a fehérrel bevont résznél vigyázni kellett, hogy az alatta lévő színek – a szemek – el ne másszanak. Amikor már elég „sűrűnek”, összeálltnak éreztem az anyagot, megfordítottam, és jöhetett a hátoldala. Ez már gyorsabban ment. Miután eleget gyúrtam, a hátán vágtam egy kis rést. Nagy izgalommal fordítottam ki, ekkor vált láthatóvá az „arca”. Remek; nem mászott el semmi! Színek, szemek a helyén. Folytattam a színes oldalon is a gyúrást, amíg össze nem állt az egész. A neheze kész, holnapra már csak apróságok maradtak. Húúú.

Huszonhetedik hét - péntek

[Nemezelés Oszival]

Salamon formába lendül
Délelőtt az asztalnál ültem, és egy nemeztáska tervén gondolkodtam. Rajzolgattam a különböző mintákat, de egyikkel sem voltam igazán elégedett, amikor megjelent Pisti, és látva tanácstalanságomat, mosolyogva megkérdezte: mi lenne, ha megcsinálnád Salamont, a süket spenótot hátizsáknak??? És már rohant is kinyomtatni a mintát. Gondoltam, hát legyen, azzal el leszek két-három napig is. Elővettem az összes színes gyapjúmat, és átgondoltam a megvalósítást. Amikor nagyjából kiválasztottam, melyik színeket fogom használni, egy kartonból kivágtam a formát, rátettem a kinyomtatott színes mintát és elkezdtem befedni gyapjúval. Így feküdt Salamon reggelig a konyhaasztalon, várta a másnapi folytatást.

Huszonhetedik hét - csütörtök

[Nemezelés Oszival]

Merinói őszköszöntő
Ma igazán gyönyörű napsütéses idő volt. Ennek ellenére, mivel megállíthatatlanul közeleg az ősz, egy könnyen elkészíthető sál nemezelésébe fogtam, habkönnyű hófehér merinói gyapjúból. Imádom, olyan selymes, pihe-puha még nemezelés előtti állapotában is. Díszítésként kék színű gyöngyöt és különböző formában lepötyögtetett, szintén kék gyapjúszálakat használtam.

Huszonhetedik hét - szerda

[Nemezelés Oszival]

A söndörgetett kígyó
A hideg és a szél miatt ma végleg be kellett költöznöm gyapjúcsomagjaimmal és Oszival a teraszról a konyhába. Ez némi fennakadást okozott a család ellátásában, mert a konyhaasztalt elborították a különböző színű pamacsok, üveggyöngyök és egyéb kellékek. Egyszerre szeretem látni a színeket, hogy azután az aznapi hangulatomhoz legközelebb állót kiválasszam. Kedvenceim egy pécsi kártolótól származnak: több színt fésült össze, így nagyon izgalmas többrétegű színkavalkádot hozott létre. Ezzel az anyaggal vontam ma be egy drótot és hosszas söndörgetés, gyúrás után a kezem köré csavartam, karkötővé formáltam. Két végét egy-egy üveggyönggyel díszítettem. A kék fülbevaló már „csak” ajándék.

Huszonhetedik hét - kedd

[Nemezelés Oszival]

Az első varázslat
Bármilyen hihetetlen így a nap végén, de reggel gyönyörű napsütésre ébredtem. Csalogatott a teraszra, biztatott, hogy vágjak bele máris a varázslásba. Ugyanis a nemezelést egyfajta varázslatként élem meg, ahogy érzem a gyapjúszálakat egymással összeakaszkodni és egységes anyaggá változni a kezem érintésétől.
Első varázslat: a kéz és az ujjak bemelegítéseként fogtam némi gyapjúpamacsot, meleg vizet, szappant, utána gömbölygettem, csicsogtattam – azaz összenyomtam, s kiszorítottam az alakuló formából a levegőt –, s ezt többször megismételve két kis golyót gyúrtam, majd fülbevalóvá alakítottam.

Huszonhetedik hét - hétfő

[Nemezelés Oszival]

Ismerkedés az anyaggal
Jó pár évvel ezelőtt, egy tanfolyam keretében, volt szerencsém a nemezelés néhány fortélyával megismerkedni. Nagy fellángolásomban sok-sok gyapjút gyűjtöttem be – szeretem az illatát, a tapintását –, de elfogyott a lendület, és a kis csapat is, akikkel együtt alkottunk hétről hétre. Most, gondoltam, kipróbálom egyedül. Azaz, mégsem annyira egyedül, mert Oszi, a csendestárs, velem együtt gondolkodik. Ismerkedünk újra az anyaggal.