Utóirat
Dél körül, a Lágymányosi híd tövénél, a hétfői lapzárta felé autózva. A cikkek zöme már leadva. Az akkuk azonban a harmadik kattintás után végleg lemerülnek az immár 10 éves masinában. Így marad az este, pótelemmel. És persze a budai alsó rakpart, a jó öreg hidakkal. Letelt az évad. Holnaptól tavasz lesz megint.
Ötvenkettedik hét - vasárnap
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 27. vasárnap
Templomban voltam. K. gyönyörűen beszélt. Énekeltünk, mert böjt első vasárnapja van. Apának segítettem. Ebédeltünk, közben olvastam. J. egészségére koccintottunk. A templomban imádkoztam J.-ért. 1 órától zongoráztam. Uzsonnáztunk. Apával G. néniékhez mentünk, Á.-val egész jól elbeszélgettünk, a kiskönyvtárát mutatta meg, és adott kölcsön egy könyvet, aminek az a címe: „A kislányból nagy lány lesz”. 1/2 8 után 10 perccel értünk haza. Vacsoráztunk, közben olvastam. Bibliából olvastam. Olvastam.
Budapest, 1946. február 27. szerda
1/2 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ban voltam dolgozni. M. kolléganőm kártyát vetett nekem. 1/2 5-re értem haza. A zsírt a papírról az edénybe tettem át. 7-kor vacsoráztunk. Mosogattam. 1/2 11-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 27. péntek
10-kor keltem fel. Ágyakat bevetettem. Reggeliztem, közben olvastam. Szőnyegeket leráztam. 1/2 2-kor ebédeltünk. Takarítottam. 1/2 7-kor fejeztem be a takarítást. Uzsonnáztunk, közben olvastam. Apával németeztünk, közben stoppoltam. 8-kor vacsoráztunk, közben olvastam. Olvastam. Kályhánál melegedtem. 1/2 12-kor feküdtem le. Ágyban olvastam.
Ötvenkettedik hét - szombat
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 26. szombat
Irodában voltam. Segítettem az apának. Ebédeltünk, közben olvastam. E.-vel beszélgettem. J.-nek levelet írtam gépen. Uzsonnáztunk. Apa felolvasta a levelet, amit anya írt, mert jött csomag tőlük és abban volt a levél. Mosakodtam. L.-ben voltam. 1/4 8-ra értem oda 7 óra helyett, a templomban volt a próba. 8 órára hazaértem, a K. J.-vel jöttem, és így gyalog jöttem haza. Vacsoráztunk, közben olvastam. Bibliából olvastam. Olvastam.
Budapest, 1946. február 26. kedd
1/4 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ban voltam dolgozni. Inspekciós voltam 3–5-ig. 3/4 6-ra értem haza. Recepteket tanulmányoztam. 7-kor vacsoráztunk. Mosogattam. Recepteket tanulmányoztam. Olvastam. 12-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 26. csütörtök
10-kor keltem fel. Ágyakat bevetettem. Mosakodtam. Reggeliztem, közben olvastam. Rendbe raktam a fürdőszobát. 1-kor ebédeltünk, közben olvastam. Körmöt vágtam. Pestre mentem tortadíszítőért, de még mindig nincs, azt mondta, hogy hétfőn lesz. E.-hez mentem. 3/4 6-kor jöttem el. L-ben voltam. 1/4 és 1/2 9 között jöttem haza. Vacsoráztunk, közben olvastam. Gyorsírtam apa diktálására. 12-kor feküdtem le. Ágyban olvastam.
Ötvenkettedik hét - péntek
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 25. péntek
Irodában voltam. Azt mesélték, hogy éjjel 3 orosz felderítőgép repült keresztül Magyarországon, és Budapest környéke volt riasztva. Ebédeltünk, közben olvastam. Átöltözködtem. Irodában voltam. Deák térre mentem teára, teajegy 1.50 P-be került. H. beszélt, aztán egy férfi zongorázott, aztán egy férfi a saját verseiből olvasott fel, és végül J. énekelt két egyházi éneket, nagyon szépen énekelt, aztán K. fejezte be Igemagyarázattal a teaestét. Utána tárgysorsolás volt, de sajnos én nem nyertem. 1/4 9-re értem haza. Vacsoráztunk, közben olvastam, apa főzött nekem tejberizst, nagyon finom volt. Bibliából olvastam. Olvastam.
Budapest, 1946. február 25. hétfő
1/4 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ba mentem dolgozni, L.-ben voltam. A K.-ban megkaptuk az 1 kg cukrot. K. J.-vel jöttem haza. Ettem. 7-kor vacsoráztunk. Tojást kevertem össze cukorral. Mosogattam. Konyha alját felmostam. Csizmám lemostam. 1/2 12-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 25. szerda
1/2 12-kor keltem fel. Ágyban ittam meg a kávém. Ágyakat bevetetettem. 1/2 2-kor ebédeltünk. Apa kereste a szakszervezeti könyvet, azt néztem, hogyan néz ki. 3-kor indultam el hazulról. Pestre mentem a tortadíszítőt megvenni, de még mindig nincs meg, holnap lesz. Tehát holnap ismét elmegyek megnézni, remélhetőleg holnap már megkapom. E.-nél voltam, 4-kor mentem fel és 1/2 6-kor jöttem el. Gyalog jöttem haza. 1/4 8 volt, mikor hazajöttem, mert közben kirakatot nézegettem. Megmosakodtam. 1/2 8-kor vacsoráztunk. Teáztunk. Gyorsírtam apa diktálására. 3 előző napot beírtam. 1/4 1-kor feküdtem le.
Ötvenkettedik hét - csütörtök
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 24. csütörtök
Irodában voltam, adóhivatalba küldtek, útközben megettem egy krémest, 64 fillér volt. Mikor hazajöttem, lefeküdtem és aludtam, mert nagyon fáradt voltam a sok mászkálástól, és tegnap 3/4 1-kor oltottam el a lámpát. Kiöblögettem a harisnyám, mert a nagymama kivasalta és rosszul hajtotta össze, és belevasalta az élet arra a részre, ami oldalra kerül, már ezt sem lehet rábízni, mert tönkreteszi. Irodában voltam. L.-ben voltam. Vacsoráztunk, közben olvastam. Bibliából olvastam. Olvastam.
Budapest, 1946. február 24. vasárnap
1/2 8-kor keltem fel. Stúdióba mentünk, vallásos félórát tartani. 11-kor értem haza. Ágyamat bevetettem. Kártyavetéssel szórakoztam. Krumpli fasírtot sütöttem ki olajban. Krumplit tettem olajba és megforgattam. K.-né volt itt N. ruháját megnézni, olyan soká volt itt, hogy csak 4-kor tudtunk ebédelni. 5-kor apával elmentünk a lakására és adott 1/2 kg zsírt, 35 dkg vajat és 2 kg lisztet. 1/2 7-kor jöttünk haza, mert a költeményeit olvasta fel és sokat beszélt. 7-kor vacsoráztunk. Mosogattam, súroltam. 12-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 24. kedd
Ágyban feküdtem, mert borzalmasan fájt a hasam. Olvastam. Aludtam. 2-kor ebédeltünk. Németeztünk. Aludtam. Olvastam. 8-kor vacsoráztunk. 12-kor oltottam el a villanyt. De még sokáig nem tudtam aludni.
Ötvenkettedik hét - szerda
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 23. szerda
Irodában voltam. Adóhivatalban voltam hivatalosan, és mivel ott laknak közelben L. néniék, bementem hozzájuk. F.-nél voltam, de már elfogytak a 22.445-ös harisnyák. Anyától jött levél, apa felolvasta. Apával németeztünk. Irodában voltam. Uzsonnáztam, közben olvastam. Mosakodtam. Lekváros kenyeret vacsoráztam. Bibliából olvastam. Olvastam.
Budapest, 1946. február 23. szombat
1/2 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ban voltam dolgozni. 1/2 4-kor jöttem haza. Zongoráztam. Gépeltem regényemet. 7-kor vacsoráztunk. Mosogattam. Német mondatokat írtam gépen. 11-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 23. hétfő
10-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. Reggeliztem. Olvastam. E.-nek gépen levelet írtam. Z.-nek gratuláló sorokat írtam a születésnapjára. A tegnapi napot írtam le a naplómba, melyben a tegnapi nap kedvességét és kellemességét írtam le, 4 és 1/2 oldalt tesz ki a naplómban. 5-kor uzsonnáztunk. L.-be mentem. 1/4 9 után 5 perccel jöttem haza. Vacsoráztunk. 1/2 10 volt, amikor lefeküdtem.
Ötvenkettedik hét - kedd
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Budapest, 1944. február 22. kedd
Ma is feküdtem, mert még mindig görcseim voltak. Olvastam. Aludtam. Olvastam. Zeneelméletet tanultam. Olvastam. Apa szépeket zongorázott. Olvastam.
Budapest, 1946. február 22. péntek
1/4 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ban voltam dolgozni, pénzt kaptunk. Vásárolni voltam. 1/2 6-kor értem haza. 1/4 7-kor vacsoráztunk. Vászonzacskókra a nevemet száröltéssel kihímeztem. Mosogattam. 1/2 1-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 22. vasárnap
1/2 10-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. Kávém lehajtottam. Templomba mentem villamossal, mert már késő volt. Utána próba volt az iskolában. 1/4 2-re értem haza. Átöltözködtem a sötétkék ruhába. 1/2 2-kor ebédeltünk. Megfésülködtem. 3 óra előtt 10 perccel indultam hazulról. Felszálltam a 9-es villamosra és váltottam egy átszállójegyet, aztán a 49-es villamosra szálltam át a Gellért téren, majd a 75-ös villamosra a Rákóczi út elején. 1/4 4 előtt 10 perccel kint voltam a Hév.-nél. Ott az átszállójegyre vettem egy kiegészítő jegyet Mátyásföldig 60 fillérért. A váróteremben gyülekeztünk. 4 óra előtt 10 perccel beszálltunk. Elég jó kocsit kaptunk. 1/2 5-kor értünk ki Mátyásföldre. Megnéztük az épülő templomot. Aztán elmentünk a kultúrházba. K. mondta a bevezetőt, utána mi énekeltünk. 8 órakor volt vége a hangversenynek. Ott aztán finom fehér kenyeret kaptunk tormás virslivel. Egy krigli sört ittam. És sütemény kaptunk. Én egy pogácsát és habrollót kaptam, a habrollóban valódi tejszínhab volt. 1/2 9-kor indultunk a Hév.-hez. Kombinált jegyet vettem 1.30-ért. 1/4 10-re értünk be Pestre és a 75-össel jöttünk a Múzeum krt.-ig és ott felszálltunk a 49-esre. Aztán én a Gellért téren átszálltam a 9-esre. 10 előtt 5 perccel értem haza, de azért a kapu már zárva volt. Arcot, kezet mostam. Paradicsomlevest és pogácsát ettem. 12-kor feküdtem le.
Ötvenkettedik hét - hétfő
[Fejezetek Ó Ella hagyatékából]
Ó Ella kitalált név; egy hölgyet jelöl, akit nem volt szerencsénk ismerni. Mégis, úgy hozta a sors, hogy amikor jó pár éve elhunyt, az általa évtizedek alatt felhalmozott/megőrzött/archivált dolgok egy része az Arnolfini Archívumhoz került. Csak töredékről lehet szó, Ó Ella ugyanis a szó szoros értelmében minden megőrzött. Ránk jutott hagyatéka feldolgozásra vár.
E feldolgozás sohasem lesz teljes, de elkezdődött. Az Arnolfini KépíróKör ötvenkettedik hetében Ó Ella három – végtelen következetességgel, klasszikus blogger-mentalitással, gyöngybetűkkel vezetett – naplójából közlünk részleteket (a tulajdonneveket megváltoztatva), s felvillantunk naponta három tárgyat, tárgycsoportot az általa megőrzendőnek ítéltek közül.
Zsubori Ervin, Arnolfini Archívum
2011. február 21., hétfő
2011. február 21., hétfő
------------------------------------------
Budapest, 1944. február 21. hétfő
Feküdtem az ágyban egész nap. Apa betelefonált az irodába. Olvastam. Zeneelméletet tanultam. Olvastam. Számoltam. Olvastam. B. behozta a frissen érkezett Magyar Nők Lapját és azt olvastam. Aludtam. Olvastam. Anyától levelezőlap érkezett.
Budapest, 1946. február 21. csütörtök
1/4 8-kor keltem fel. Ágyamat bevetettem. K.-ban voltam dolgozni, központban voltam a családi pótlékot felvenni, 237 ezer pengőt kaptam. L.-ben voltam. 1/2 6-kor jöttem haza. Zongoráztam. 3/4 7-kor vacsoráztunk. A víz nem melegedett meg és a gáz kialudt, így nem tudtunk mosogatni. 1/2 12-kor feküdtem le.
Budapest, 1948. február 21. szombat
10-kor keltem fel. Ágyakat bevetettem. Reggeliztem. Vasaltam. 2-kor ebédeltünk. Olvastam. Élesztőért voltam meg újságért. Levelet is magammal vittem, amiben S. néninek részvétet kívántunk és feladtam. Uzsonnáztunk. Pogácsát sütöttem. Apa leírta a Händel Hallelujáját és abba a szöveget begépeltem. 1/2 9-kor vacsoráztunk. Hajat mostam. 2-kor feküdtem le. Ágyban olvastam.
Ötvenegyedik hét - vasárnap
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
SzínesRemélem, ma mindenki észrevette a tavaszias időt és a sok napsütést. Merem remélni, ebben nekem is benne volt a kezem…
A nappalink fala színességével adott nekem lendületet. Átadom hát az érzést:
Színes tintákkal álmodoztam; valahogy így tudnám képben is megeleveníteni:
Az én hetemnek ezennel vége. Igyekeztem egy kis örömet vinni ezekbe a szürke, de egyre színesedő téli napokba.
Zárásként pedig következzen a hét verse, Kosztolányitól:
Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.
Ötvenegyedik hét - szombat
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
Fekete-fehérÚgy gondoltam, nem lenne teljes a kép, ha kihagynám a színek két végletét, a feketét és a fehéret. De a fekete-fehér fotókat csalásnak érezném, így ma valóban fekete és fehér dolgok után kutattam. A feladat talán egyszerűbbnek is bizonyult, mint gondoltam.
Bevásárlószatyorral a vállamon elindultunk a boltba; a Városmajor mellett sétálva fotóztam ezt a fát.
Azután a napom mostanáig (este negyed kilenc) főzéssel telt. A második fogást mondjuk a közepén újrakezdtem, de végül megszületett a remekmű. Annyit ettünk belőle a barátommal, hogy szinte mozdulni sem tudunk.
A fekete-fehér konyhai sakktáblánk láttán biztos elmosolyodik a családom. Ők kilenc évig laktak itt, és nagyon szerettük ezt a helyiséget. Én azóta plusz három éve boldogítom a lakást és a fantasztikus konyhát.
Mindenki készüljön a vasárnapi fináléra!
Ötvenegyedik hét - péntek
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
NarancssárgaMinden színem egyre boldogabb a héten, mivel olyan jó érzés csinálni ezt a projektet. Ma egy egyébként színes, de télen nagyon sötét és szürke kávézóból hoztam ki a maximumot.
Belátom, fotózási tudásom határáig jutottam el ezzel a képpel, de szerintem olyan szép lett!
Sokat beszélgettünk itt ma. És nem csak mi, de káros szenvedélyünk megtestesítői is.
Még a falaknak is olyan jó, narancsos hangulatuk van. Mindenhol firkák, színes plüssmacik lógnak a falról, motorok és szánkók társaságában. Talán majd máskor megmutatom, most csak egy apró részletre van hely.
Ötvenegyedik hét - csütörtök
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
SárgaMa az Északi, Jó boszorkány tanácsát követve ráléptem a sárga köves útra. Az utamon az első, ami szembejött velem, egy olyan sárga csodaszekrény volt, ami aranyló pénzérmékért színes meglepetéseket dobott ki magából.
Még Kosztolányi szerint is „legszebb a sárga”. Élénksége már a szupermarketben is feldobott.
És ha az utcán vagy kertben még nem is látni ilyen szépségeket, a Tesco még virágokkal is meglepi a tavaszvágyókat. (Ez úgy hangzott, mint egy marketing szöveg, nem?)
Ötvenegyedik hét - szerda
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
KékNincsen ebben a városban semmi, ami kék és még szép is? (A buszokat és a kukákat mégse sorolhatjuk ide...) Márpedig én ma kék színnel a fejemben keltem, és csak azért is ragaszkodom hozzá. Igaz, a kékre még azelőtt gondoltam, mielőtt kinyitottam volna a szemem. Mert amint kinyitottam, csak a havat láttam a háztetőkön. Ez eléggé letörte a tavaszvárásomat. Télen elbújnak a színek; az ég nem kék, a fű nem zöld, így ma is kihívás előtt álltam.
Még ha el is rejtőzött a hó alatt, ez a gazdájára váró autó a Pipa utcában igenis kék. A háttérben látszó teherautóról és az ominózus kukáról nem is beszélve.
Ennél a képnél az egyik feliratra hívnám fel a figyelmet: Balaton. Mégsem veszett ki teljesen a nyár Budapestből! Csak utazni kell hozzá; no meg várni.
Végül a konyhám is segítségemre sietett. Olyan szép ez a kék pohár. És még története is van. Amikor annak idején a bevásárlókocsiba tettük, azt terveztük, hogy az Arnolfini Retro Fesztiválon a popcorn-készítő masina mellett fog tündökölni. Ám akkor sajnos otthon maradtak a színes poharak, hogy azután a konyhaszekrényem állandó vendégeivé váljanak.
Bármilyen nehéz is volt, belátom, a színek most itt vannak, csak elbújtak, felfedezésre várnak. Újult erővel folytatom holnap!
Ötvenegyedik hét - kedd
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
PirosEgy vallomással kell kezdenem: ma reggel nem ébredtem színnel a fejemben, ellenben erős görccsel a gyomromban, ami a délután egytől kezdődő felvételi vizsgámnak volt köszönhető. Így arra jutottam, legjobb lesz a színválasztást délutánra időzíteni. A vizsgáról 6-kor jöttem ki, amikor már elég sötét volt, de legalább a felvételi nagyon jól sikerült. Boldogságomat tükrözi, hogy a kedd színe a piros lett.
Bár tanultam KRESZ-t, ezt a táblát csakis úgy tudom értelmezni, hogy sétálni vagy biciklizni kötelező, mégpedig hátrafelé. Nézelődtem, de úgy tűnt, mindenki fittyet hányt az utasításnak.
Amikor a Váci utcában megláttam a piros székeket piros fényben, úgy éreztem, ezt miattam csinálták így. Nem „hagyhattam” ott.
A mai utolsó kép a hamarosan tányéromra kerülő vacsorámról árulkodik: csípős-savanyú leves és szezámmagos csirke tésztával. Kisadag, elvitelre.
Ötvenegyedik hét - hétfő
[Szín-Kör-Kép]
„Mostan színes tintákról álmodom.”
(Kosztolányi Dezső)
ZöldMa arra jöttem rá, hogy nagyon szeretem a színeket. Ezért úgy döntöttem, a hetemet is e köré fogom szervezni. Azt tervezem, hogy minden nap a reggeli hangulatomnak megfelelő színt állítom középpontba. Ma olyan zöldes kedvem volt. Ez biztosan a tavaszvárásom egyik jele is, hiszen borzalmasan elegem van már a sötétségből, a mindent belepő szürkeségből, egyszerűen elfáraszt.
Ez a figura még a karácsonyt idézi; most épp az ablakon át leskelődik. Talán ő is a tavaszt várja?
Ma reggel a metrón – mindenhol zöld szín után kutatva – azon gondolkoztam, vajon a kijáratot jelző táblák miért mindig zöldek. Ha azért, mert azt mutatják, hogy erre kell kimenni a zöldbe, a szabadba, akkor az Astoriára felérő gyanútlan járókelő valószínűleg hatalmasat csalódik. Odafenn ugyanis csupán a jelzőlámpák fényei nyújthatnak némi vigaszt a zöld színt keresőknek. Valószínűleg máskor ez fel sem tűnne.
A hátralévő napomat a könyvtárban töltöttem. Akik dolgoznak, most biztos irigyelnek, bár tényleg nincs miért. Ezek az egyetemi könyvtárak messze nem olyan izgalmasak, mint a filmekben.
Nemsokára kiderül, milyen színt tartogat a holnap. Igyekezni fogok, hogy színt vigyek minden kedves olvasóm napjába…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)